Magyar Rally vagy Polski Rajd? Élménybeszámoló egy rallynoob szemszögéből

Egyetlen versenyen voltam eddig élőben, az ezévi Esztergom Nyerges Rally-n és most másodjára a 33. MARMA Rajd Rzeszowski-n Lengyelországban. Szerettem volna kitapasztalni, hogy miben más, vagy hasonló egy ilyen verseny két különböző országban és új nézőként befogadni azt, amit oly sokan szeretnek és tisztelnek.

Barátaim (és egyben rally mentoraim is) elmagyarázták dióhéjban, hogy mi is az amit illik tudni egy ilyen versenyről, hogy azért ne fullbaromba vágjak neki és legyen valami alapom, ha már pár ezer kilométert levezetek, nehogy csak a durrogást hallgassam a fák mögül vagy kóboroljak messze a lezárt pályáktól... Így könnyű volt a helyezkedés és az etapok közötti mozgás is, hogy az all-inkluzív élményt kapjam és ne a turista csapdát.

Ez így is csak egy "egy ember egy helyen" élménybeszámoló, de amit tudtam, azt kimaxoltam.

Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki... avagy Margyar-Lengyel két jó barát, együtt rájdol s dobja ki a farát...

Kiírás és információ

Ebből nem volt hiány egyik oldalról sem. Mind a hivatalos oldalakon mind a social media platformokon mindent meg lehetett tudni a versenyről mindenféle tapasztalat nélkül.

A lengyelek profibban hozták le a kiírást és a részleteket, de erre már utólag hívták fel a figyelmemet a már sokkal rutinosabbak, mivel nekem kevésbé tűnt fel. Amit kerestem és érdekelt, azt megtaláltam mindkét esetben.

Ami feltűnt viszont, hogy a Nyerges rallyn a nem versenyre látogató emberek (még azok is, akik ott laktak) nem voltak tisztában az útlezárási tervekkel és őszintén megmondva nem sok info volt róla egészen addig, amíg el nem kezdték felhúzni a szalagokat. Egy fára kirakott nyomtatott papír árulkodott csak a közelgő eseményről egy-egy leágazásnál, amit ha nem hajol ki az ember az autójából (miért is tenné) észre sem veszi. Még komoly felháborodás is volt, ahol már az útra való szögkiszóráson át a perelésig minden elhangzott a meglepődött medvehagyma szedő turistáktól, akik nem tudtak visszamenni a lezárt útra.

Ezt a lengyel szakaszokon nem éreztem. Jöttek autósok ott is meglepődve, de rövid szóváltás után a rendőrökkel illetve rendezőkkel, már fordultak is vissza minden probléma nélkül, mivel kaptak alternatív útvonalat.

Rendezés és kommunikáció

A rendőri jelenlét hiánya nagyon érezhető volt a magyar versenyen. Voltam 3 szakaszon és a szerviz parkban is, de egyet sem láttam még a pályalezáró körnél sem, pedig elméletileg voltak.

A lengyelek ezt komolyabban vették és minden lezárásnál volt egy kékruhás, aki felügyelt és végig is mentek a szakaszokon ellenőrizni, hogy nem sliszkolt-e be a pályára valami rogue traktor vagy néző, akit ki kell hajtani... Azért valljuk be, hogy kevésbé próbálkozik be az ember a szerveknél, mint egy kihelyezett security kabátos bácsinál, akinek csak meg lett mondva hogy senki se ki, se be.

A pályabírók felkészültsége elsőre rendben volt mindkét futam alatt, de a tiszteletet feléjük a lengyeleknél erősebbnek láttam. Ha rászóltak valakire, odébb ment mindenféle kötözködés nélkül, és ha valaki bemászott a lezárt részre még a nézők is rápirítottak, hogy baj lesz ebből és az nem egy kirepülő autó lesz hanem egy "baráti" tasli, ha nem fárad el onnan.

Nyergesen azért ment a visszapofázás rendesen és tényleg a pályabíró türelmén illetve asszertivitásán múlott, hogy lett-e eredménye az átmozgatásnak.

Pályák és versenyzők

Itt a lengyelek javára dől a léc, legalábbis a pályafelhozatalon. Jelentős részen lakott területen és házak között ment a rzeszówi futam, amit a helyiek elfogadtak és nem zavarták a verseny lebonyolítását, sőt még nézték is a kertjükből, vagy a kerítésen át. Az egy dolog, hogy olyan utakon mentek a versenyzők, ami Európa szinten is irigylésre méltó minőségileg. Tudom, hogy ez nem feltétel a rallyhoz, sőt még talán csökkenti is a verseny nehézségét, de ehhez nem értek, csak megjegyzem, mint érdekesség.

A tempónál viszont az ORB2 gyorsabbnak és dinamikusabbnak tűnt. Valahogy a magyar sofőrök bevállalósabbnak és kísérletezőbbnek hatottak. Ilyen jó utakkal és autórepertoárral mint amit a lengyel kollégák kínáltak elvártam volna pár trepnit, de kifejezetten visszafogott tempóval közlekedett a versenyzők java. Már amennyire ezt el lehet mondani 100-as tempó felett lakott területen...kevésbé rizikóztak de így is összejött pár kicsúszás és borulás.

Sikerült elkapnom Madarász Szabolcsot és csapatát a rzeszówi szerviz parkban akik elmondták hogy a Ladájukkal simán fel tudják venni a versenyt a Porschékkel és Audikkal gond nélkül. Sőt még abszolút első időt is sikerült menniük ami egy ilyen felhozatalnál tényleg tiszteletreméltó.

A budget különbség is szembetűnő volt. A rzeszówi szerviz parkban a szponzorált csapatok 4-5 autóval is indultak, és olyan járgányokkal érkeztek a versenyzők hogy csak pislogtam. Volt ott a Bentley-től a Maybach-on át a legújabb Porsche GT3-ason át minden a parkolóban amiből jónéhány fel is volt matricázva és azzal járták be a pályákat. De azért a versenyre szánt autókat kifejezetten kímélték ahogy a versenytempó és az eredmények is mutatják. Ebben tért el leginkább a két verseny egymástól.

Érdekes látvány volt a svédasztalos és üdítőital automatákkal telirakott szerviz sátrak tengerében - amik mellett gumikkal teletömött kamionok sorakoztak - megtalálni a két pici Ladás sátrat ahol szendó+pizza volt a menü, de nagy mosolygás és életkedv fogadott.

Igen, pénzes sport a rally ez tény. De milyen melegséggel tölti el az embert amikor a "kicsik" megmutatják a "nagyoknak" hogy kell versenyezni és megverik a mezőnyt tizedbüdzséből.

Ugyanezt láttam a magyar vonalon is, de ott már érződött a kisebb csapatok többsége, ami szerintem sokkal nagyobb élvezetet és izgalmat rejt magában, mivel nagyobb esély van a meglepetésekre és a mezőny is változatosabb.

Nézők és érdekeltség

Szórásban a magyar versenyen a nézők jobban lefedték a területet és másztak/küzdöttek a jó helyekért. A lengyel közönség inkább gócpontokban, a kijelölt helyeken nézték a mezőnyt és mindenhol volt még hely az újonnan érkezőknek. Ezt betudtam kulturális különbségnek és nyilván nem láttam be az egész pályát az általánosításhoz, csak amit láttam, abból ez jött le.

Mindkét versenyen jól éreztem magam a tömegben, átjött a rally hangulat és mentek az ujjongások egy-egy nagyobb röfögésnél. A sport kedvelői ugyanazt hozták le és jó volt beszélgetni egy két rutinosabb rókával, akik megosztották a régi élményeiket is, és persze "mindent tudtak a rallyról".

A lengyel szerviz park meglepően üres volt viszont. A versenyzőkön és szerelőkön kívül egy-két médiás lézengett csak. Nézők és érdeklődők sehol. Vagy mindenki kint volt az etapot nézni, vagy itt máshogy működnek a dolgok. Mindenesetre ha a gyerekeim szeretnének közelebb kerülni ehhez a világhoz, inkább a magyar versenyen vittem volna ki őket a szerviz parkba mert ott volt élet, pezsgés, beszélgetés és kicsit feszthangulat is.

Rzeszówban mindenki rohant vagy inkább a Lengyel-Francia olimpiai röplabda döntőt nézte. Viccen kívül szinte minden sátorban volt egy telefon, vagy egy kis tv ahol az ment és inkább azt nézték még szerelés helyett is néha. Hiába no, röpis nép ez a lengyel, jók is benne, szurkoljanak csak... csak az a fránya időzítés...

Mindent összevetve pozitív élményekkel tértem vissza mindkét eseményről. Volt, amiben a magyar verseny felülmúlta a lengyelt, és volt, hogy fordítva. Egy biztos: a rally szerelmesei nem okoznak csalódást, legyen a verseny akárhogy is tálalva. Bennem is megmozgatott valamit és már a következő rendezvény látogatásán gondolkozom.

Reményeim szerint egy másik országban és akkor a sztori folytatódik. Na razie!